Táplálkozás

TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSOK - AZ ÉN LISTÁM

Rengeteg táplálkozási tanácsot lehet találni az interneten, különféle újságcikkekben és könyvekben. Én egy olyan listát állítok most össze ezekből, amivel én is egyetértek és amit a saját magam számára is követendőnek és elfogadhatónak tartok. 

1. Teljes értékű ételeket együnk! Többnyire úgy együk az élelmiszereket, ahogyan azok megteremnek, frissen, feldolgozatlanul, és - amennyire csak lehetőségünkben áll - biotermékeket is fogyasszunk. Az ételünk legyen nyers vagy kevéssé feldolgozott, mert a feldolgozás során csökken a benne lévő tápanyagok mennyisége. A kész, ízesített krémek, ömlesztett sajtok, felvágottak, májkrémek, konzervek, fóliás, tartós, féltartós termékek legtöbbször kevés hasznos anyagot, viszont rengeteg hozzáadott salakanyagot és aromának nevezett vegyszert tartalmaznak, amelyek terhelik, és hosszútávon mérgezik a szervezetünket.  A feldolgozás során egyre távolabb kerül az étel a természetestől, egyre inkább csökken benne a természetes anyagok, az életenergia aránya. Ha melegítjük a nyersanyagokat, azt kíméletesen, rövid ideig tegyük, hogy minél több tápanyag megmaradjon benne.  (forrás: krisztinews.com)

Fontos itt megemlíteni, hogy a főzésnek, sütésnek is megvannak a pozitív oldalai. Előnye, hogy a rostok megpuhulnak, a baktériumok hő hatására elpusztulnak, a fűszerek hatása felerősödik, és az ételek fizikai állapota a fogyaszthatóság szempontjából javul. Az árnyékos oldalon áll az, hogy a fontos alkotóelemek kárba vesznek, az élelmiszerek kémiai összetétele átalakul. (forrás: házipatika.com)

Főképpen az fontos, hogy teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasszunk, ez elsősorban barnarizsre, a kölesre, az árpára, a zabra vonatkozik, de együnk sok friss zöldséget is. A teljes kiőrlésű gabonafélék nagyon sok energiát tartalmaznak - az egész földön a komplex szénhidrátok jelentik az ember leghatékonyabb és legdúsabb energiaforrását, de fehérjék, vitaminok és rostok is vannak bennük. A friss zöldség és gyümölcs a vitaminok, ásványi anyagok és rostok valóságos aranybányája. Az ilyen táplálék erősíti az immunrendszert és a kiválasztási szerveket, és tartós energiával tölt fel bennünket. (forrás: élelmiszerallergia.hu)

2. Csökkentsük vagy hagyjuk el a fehér liszt és a finomított cukor felhasználását ételeinkben.  Ezek a szervezetünkből értékes anyagokat vonnak el; fogazatunkból, csontozatunkból, izom- és egyéb szöveteinkből, mert a finomítási eljárás során megfosztjuk őket az emésztésükhöz szükséges anyagoktól (vitaminok, enzimek, ásványi anyagok, nyomelemek), így a szervezetünkből vonják el azokat és ezzel gyengítenek bennünket (pl. a cukor a mellékvesekérget, ami az allergia és számos más betegség oka.)  Helyettesítsük teljes kiőrlésű minőségi lisztekkel, egyéb gabonával (köles, barnarizs), cukor helyett kevés mézet, mazsolát fogyasszunk. A fokozottan nagy ellenállóképesség és nagy teljesítőképesség érdekében végképp hagyjuk ki az étrendünkből a teljesen értéktelen, mérgező táplálékokat (a pékségek és a cukrászdák szinte teljes választéka, fehér liszt, finomított cukor /szacharóz/ , chipszek, margarin, üdítőitalnak minősített színezett, ízesített folyadékok, cola, mesterséges édesítőszerek /pl. aszpartam/, rágógumi, kálium-kloridot tartalmazó só.) (forrás: krisztinanews.com)

3. Helyi termesztésű és az évszakhoz illeszkedő élelmet együnk! Régi mondás, hogy mindig azt a zöldséget és gyümölcsöt kell enni, amelyiknek éppen a szezonja van. Meghatározott éghajlati viszonyok között élünk, és körülöttünk a növények úgyszintén. Olyan élelmiszert fogyasszunk, amely alapanyaga ugyanolyan éghajlati viszonyok között élt, mint mi magunk.  Amikor természetes eredetű élelmiszereket fogyasztunk, olyankor azt az energiát visszük be a szervezetünkbe, amelyektől ezek a növények felnőttek. Ha nem áll módunkban helyben termesztett élelmiszert enni, akkor olyat együnk, amely nagyjából a mi földrajzi szélességünkön termett. Igyekezzünk mellőzni a nem a saját éghajlati viszonyaikra jellemző élelmiszereket. Ezek sokkal gyakrabban okoznak emésztési zavarokat, allergiát is. (forrás: élelmiszerallergia.hu)

4. Ételünk főleg gabonát, friss zöldséget, gyümölcsöket, hüvelyeseket és magvakat tartalmazzon! A Föld egészséges, hosszú életű és nagy munkabírású népei főleg ezeket fogyasztják. Bennük változtatás nélkül, teljes formában vannak jelen a természet tápanyagai. Lehetőleg zamatos, finom ízű gyümölcsöket, zöldségeket szerezzünk be. Lehetőleg növényvédőszerektől és műtrágyától mentes kultúrákból származzon a zöldség, gyümölcs, gabona. Hetente egyszer együnk hüvelyest /szója, borsó, bab, lencse, csicseriborsó/. (forrás: krisztinanews.com)

5. Csökkentsük állati fehérje fogyasztásunkat, mert emésztésük temérdek energiát emészt fel, és mert a kapilláris ereinkre nagyon kedvezőtlenül hatnak. Az állati húsokkal, tejtermékkel ráadásul nem kívánatos anyagok (antibiotikumok, hormonok) kerülnek a testünkbe. (A jógások szerint a nemkívánatos halálfélelem információ is a testünkbe kerül a hússal, nem beszélve a megvilágosodásról, amit szerintük csak hús nélküli étrend mellett lehet elérni.) Ha szeretjük a húst, akkor is kevés húsfélét fogyasszunk. Ha ragaszkodunk a sertéshez, az mangalica legyen, mert ebben a keringésünket védő anyagok vannak. Lehetőleg olyan húst fogyasszunk, amely mentes antibiotikumtól, hormonoktól (ezek segítségével gyorsan és betegségmentesen érik el
az állatok a vágósúlyt, viszont tápértékük és méreganyagtartalmuk aggasztó). Kevesebb tojást és tejterméket fogyasszunk. Növényi fehérjék: gabona, zöldségek, gyümölcsök, magvak, hüvelyesek. (forrás: krisztinanews.com)

6. Csökkentsük az állati eredetű telített zsír fogyasztását. Azok a népek (eszkimók, japánok), akiknek telítetlen zsírsavakban gazdag az étrendjük, alig ismerik a keringési betegségeket. A zsírok arányát változtassuk meg a telítetlen zsírsavak javára (2/3 telítetlen, 1/3 telített). Telítetlen zsírokat tartalmaz az olívaolaj, a hideg tengeri halak, a hidegen sajtolt növényi zsírok, -olajok, a mangalica zsír). A margarint hagyjuk el, mert bár növényi, de hidrogénezéssel telítik, és a hozzáadott szintetikus anyagok jóval több kárt okoznak, mint az állati eredetű, de tiszta vaj.


7. Figyeljünk az ételek társítására,  mert ezzel az emésztőszerveink és emésztőnedveink munkáját segítjük. Úgy állítsuk össze az étrendet, hogy minél kevesebbféle fehérje legyen egymás mellett. Ne együnk együtt sajtot, tojást, húst, gombát, hogy a fehérjebontó enzimek
dolgát megkönnyítsük, különben rendes emésztés helyett rothadásnak indul az étel a beleinkben….

8. Rendszeresen együnk keveset,  akkor hagyjuk abba az evést, amikor az éhségérzetünk éppen elmúlt - a nagyon hosszú életű emberek táplálkozási szokása ez. Ne terheljük túl a gyomrunkat. Rendszeresen táplálkozzunk naponta kétszer-hatszor. Este 6 után
lehetőleg már ne együnk, mert az este elfogyasztott étel nagyobb mértékben alakul zsírszövetté. Ha muszáj, akkor könnyűt és keveset.

9. Elegendő mennyiségű vizet fogyasszunk, tisztított vizet, forrásvizet vagy kevés ásványi anyagot tartalmazó ásványvizet, hogy a víz el tudja látni oldószer funkcióját. (2-3 liter / nap.) A telített oldatok, cukros üdítők elvonják a vizet a szervezettől. A csapvízben sajnos elég sok szennyezőanyag van, köztük mérgek, gyógyszermaradványok, fogamzásgátló hormonok.

 

 AZ OLAJOKRÓL

 A növényi olajok tartalmazzák mindazokat a nélkülözhetetlen, többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavakat, amelyek jótékonyan csökkentik a koleszterinszintet, megakadályozva a szív-ér rendszeri betegségek kialakulását, illetve számos további egészségvédő hatással rendelkeznek, így fontos szerepet játszanak a kiegyensúlyozott táplálkozásban.

A zsírsavak elsősorban különböző növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok), a táplálékkal kerülnek szervezetünkbe.

 

Mi az a telítetlen zsírsav?
A zsírokat, zsírszerű anyagokat két nagy csoportra oszthatjuk: a telített zsírsavakra (kettős kémiai kötést nem tartalmaznak), valamint a telítetlen zsírsavakra (egy vagy több kettős kötést tartalmaznak). Míg a telített zsírsavak az állati eredetű táplálékban találhatóak nagyobb arányban, és bizonyítottan hozzájárulnak a szív-ér rendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek kialakulásához, addig a nagyrészt növényi eredetű telítetlen zsírsavak csökkentik koleszterinszintünket, növelik az érfalak rugalmasságát. A telítetlen – tehát hasznos – zsírok lehetnek egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek. Attól függően nevezik el őket, hogy az első kettős kötésük a lánc végétől számolva hányadik szénatomnál van. E szerint megkülönböztetjük az omega-3-, az omega-6- és az omega-9-zsírsavakat. Az ideális omega-3:omega-6= 1:3 arány. A helyes arány fenntartásához omega-3-zsírsavakban gazdag étrend kialakítása szükséges (pl. lenmag, dió, mogyoró, repceolaj, tengeri halak fogyasztásával). Az összes elfogyasztott omega-3-zsírsav ideális napi mennyisége 1–2 g körüli lenne a fenti arányok megtartásával.
A többszörösen telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3-zsírsav pozitív szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint egy, a grönlandi eszkimók körében végzett felmérés. Náluk alig fordul elő szív-ér rendszeri betegség, mert az eszkimók rengeteg tengeri halat fogyasztanak. A bennük található omega-3-zsírsav segít a szív-ér rendszer egészségének megőrzésében.

 

A telítetlen zsírsavak forrásai
Omega-3- és omega-6-(cisz) zsírsavakra egyaránt szüksége van az emberi szervezetnek. Táplálékainkban leggyakrabban az egyszeresen telítetlen olajsav található meg. Kisebb mennyiségben, de előfordul a linolsav (omega-6), a linolénsav (omega-3) és az arachidonsav is. Az omega-6 zsírsavak fő forrása az olíva- és napraforgóolaj. Egy felnőtt ember napi szükséglete megközelítőleg 5 g, ez hozzávetőleg 2 kávéskanál olajnak felel meg. Az omega-3-zsírsavakat a tengeri halak tartalmazzák viszonylag nagy mennyiségben, így a makréla, a lazac, de az édesvizekben élő busa húsa vagy a repceolaj is kiváló forrása ezen telítetlen zsírsavnak.

A legfontosabb növényi eredetű zsiradékok (a repce- és a napraforgóolajok mellett) a pálmaolaj, az olívaolaj, a kukoricaolaj és a szójaolaj, amelyek mind a szervezet számára fontos – egyszeresen és többszörösen telítetlen – zsírsavakat tartalmaznak.

Az omega-3-zsírsavaknak számos kedvező hatását bizonyították már - íme néhány a legfontosabbak közül:

• megakadályozzák a vérrögök képződését,
• elősegítik az erek elernyedését és tágulását,
• javítják a vérkeringést, növelik a vörösvértestek rugalmasságát, ezáltal azok könnyebben jutnak át a kanyargósabb vagy szűkebb ereken,
• csökkentik a szívritmuszavarok kialakulásának lehetőségét, csökkentve az erek elmeszesedését és a trombózis veszélyét.

Felfedezték, hogy a gamma-linolensavak háromszoros koncentrációban találhatók a borágó olajában, amely mintegy 40% linolsavat és 27% gamma-linolensavat tartalmaz. (Újabb kutatások a kenderolajban, a feketekömény-olajban és más olajokban is kimutattak gamma-linolensavakat.) A többszörösen telítetlen zsírsavak a sejt legfontosabb alkotóelemei közé tartoznak. Különösen a sejtmembránok számára fontosak és a sejt légzésében játszanak nagy szerepet.

Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak, illetve a gamma-linolensavak (GLA) képezik a prostaglandinok előanyagát (l. később), és ezek a zsírban oldódó vitaminok hordozói. Befolyásolják a vérkeringést, a bőr állagát, az immunrendszert és számos anyagcsere-folyamatot is.

Napi 20-30 gramm hidegen elfogyasztott, esszenciális zsírsavakat tartalmazó növényi olaj bevitelével jelentősen hozzájárulhatunk az immunrendszer egyensúlyának fenntartásához. Ezzel egyidejűleg a sejtek antioxidáns-tartalma is megnő, ami megakadályozza az idő előtti öregedést. A sejtmembránok is ellenállóbbak lesznek a "támadásokkal" szemben, amelyeket nem csak a helytelen táplálkozás mér a testünkre, hanem a szmog és más hasonló negatív környezeti tényezők is. 
 

Különféle olajok és azok hatásai:
 

BOGÁNCSOLAJ

75-80%-ban, tehát igen magas arányban tartalmaz többszörösen telítetlen linolsavakat. Linolsavtartalmát tekintve túlszárnyal minden más olajat. 
 

BORÁGÓOLAJ

A gamma-linolensavak legmagasabb koncentrációban a borágóolajban találhatóak. Különösen jó hatást értek el vele nőknél a változókorral járó hormonális eredetű depresszió, valamint a premenstruációs szindróma kezelésénél.

BÚZACSÍRA-OLAJ

Aranybarna színű, jellegzetes, gabonára emlékeztető ízű és illatú olaj. 76%-ban telítetlen zsírsavat tartalmaz, gazdag B-, E- és K-vitaminokban, A- és D-provitaminban, ásványi anyagokban (kálium, foszfor, magnézium), valamint lecitint tartalmaz. Hatóanyagainak köszönhetően táplálkozásélettani szempontból az egyik legértékesebb olajnak számít.Magas E-vitamin-tartalma miatt diétaolajnak tekintik. 100 gramm búzacsíra-olaj mintegy150 milligramm alfa-tocoferolt (E-vitamin) tartalmaz. Az E-vitamin javítja a véráramlást, a szervek, izmok, szövetek anyagcseréjét, nagyobb teljesítőképességet és vitalitást kölcsönöz. A szívet és a vérkeringést megvédi a túlterhelés okozta károsodásoktól. Az E-vitamin féken tartja az idő előtti öregedési folyamatokat is. Bőrünk is profitál belőle: karbantartja a kötőszöveteket, a bőr sima és rugalmas lesz tőle, valamint serkenti a sejtek megújulását.
 

FEKETEKÖMÉNY-OLAJ

Az ókori hagyomány szerint általános gyengeség, gyulladások, bőrproblémák, női panaszok, megfázás és fejfájás ellen használták. A feketekömény-olaj különös bőrápoló hatását már Nofretete, egyiptomi királynő is ismerte.Állítólag ez az olaj volt a királynő szépségének és vitalitásának egyik titka. A feketeköményt vízhajtó szerként és puffadásgátlóként alkalmazzák. A benne lévő damascenin görcsoldó és rövid távú vérnyomás-csökkentő hatást fejt ki. A növényt tejkiválasztást serkentő szerként és féregtelítőként is használják.

JOJOBAOLAJ

Már az indiánok is ismerték a jojobaolajat, amelyet a jojobacserje diószerű terméséből nyertek. Gyógyszerként használták sebek fertőtlenítésére, bőr- és hajápolásra, valamint a bőr napfény elleni védelmére. Illóolajok hordozójaként is ideális. 
 

KENDEROLAJ

A kenderolaj analízise 12% egyszeresen telítetlen, 50% kétszeresen telítetlen, 18% háromszorosan telítetlen és 3% gamma-linolen zsírsavtartalmat mutat. 

KUKORICACSÍRA-OLAJ 

Édeskés ízű, aranysárga olaj. Gazdag A-, D- és E-vitaminokban, többszörösen telítetlen zsírsavakban, magas a foszfát tartalma, nagyon könnyen emészthető. Jellegzetes, pikáns pattogatottkukorica-íze ideális salátaöntetek készítéséhez.

Sötét, hűvös helyen sokáig eltartható károsodás nélkül.

LENMAGOLAJ

Kicsit kesernyés, vajra emlékeztető ízű, könnyen emészthető olaj. Soha ne vessük alá hőkezelésnek, mert annak hatására alkotórészeire bomlik le. A lenmag héjában különböző ásványi anyagok és ballasztanyagok találhatóak, ami miatt kedvezően hat a bélműködésre.
Alkalmas továbbá a rák, a szívbetegségek, gyulladásos megbetegedések kezelésére, meddőség megelőzésére, csökkenti a koleszterinszintet.
A lenmagolaj könnyen megromlik, ezért mindig ellenőrizzük a lejárati dátumot.  4,5-23%-ban tartalmaz cisz-linolsavat és 25,8-58%-ban linolensavat. A linolsav (lenolajsav) jelentősége a sejtlégzés és energiatermelés szempontjából felbecsülhetetlen. 
 

MANDULAOLAJ

A mandulaolaj a legelőkelőbb növényi olajok egyike. Kneipp tiszteletes az édes olaj fogyasztását (napi három-négy kávéskanálnyit) légúti lerakódások, tüdőgyulladás, hasfájás esetére javasolta, gyermekeknél pedig hashajtóként is ajánlotta. Igen kiváló hatású a száraz és érzékeny bőrre, ezért a bőrápoló kozmetikumok fontos alkotóeleme.
 

NAPRAFORGÓOLAJ

Jellegzetes ízű, tömény olaj. Gazdag A-, D-, E-vitaminokban.
A válogatott, érett, és természetesen hidegen sajtolt napraforgómagvak átlagon felüli menynyiségben (65-70%) tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ehhez jön még a sejtanyagcserében oly fontos szerepet betöltő lecitin, valamint tocoferol (E-vitamin), A-vitamin, fehérje, globulin, palmitin, stearin, arachnin, lignocerin és arginin. Nem meglepő, hogy jó eredményt lehet elérni vele a daganatvédelem és a szív- és érbetegségek kezelésben.
 

OLíVAOLAJ

Világossárga vagy zöld színű, könnyen emészthető olaj. Csekélyebb mennyiségben tartalmaz ugyan többszörösen telítetlen zsírsavakat, azonban az első sajtolásból származó olívaolaj tartalmazza a legtöbb E-vitamint.
Legértékesebb fajtája az extraszűz olívaolaj, ami az olívabogyó első hideg préseléséből származik, és savszintje kisebb, mint 1%.
Felhasználása igen széleskörű: salátákhoz, tésztafélékhez, sütéshez, főzéshez kiváló, fűszerolajokat is ebből érdemes készíteni.
Előnyösen hat az érrendszeri megbetegedések, a trombózis és a magas vérnyomás megelőzésére, telítetlen zsírsavai megóvják az érrendszert a meszesedéstől, meggátolják a zsírok lerakódását az erekben. Könnyen emészthető és sok helyen gyógyszerként alkalmazzák. A vitaminok és fermentek mellett tartalmaz lipoidokat, lecitint, fehérjét, klorofillt, jódot és aromaanyagokat is. Az olívaolaj melegít és gyógyít.

RICINUSOLAJ

A magvakból nyert, nehezen száradó, zsíros olaj gliceridek formájában tartalmazza a következő zsírsavakat: ricinolsav, olajsav, linolsav, palmitinsav és sztearinsav. Összetétele miatt gyógyszerként is alkalmazzák, segíti az emésztést is.
 

SZEZÁMOLAJ

Enyhe ízű, majdnem szagtalan olaj. Hidegen sajtolt, finomítatlan állapotban elsőrendű gyógyhatású szer. A mangán, nikkel és vas mellett a szezámmag olaja természetes antioxidánsokat (sesamol és sesamolin) is tartalmaz, ezért különösen sokáig eltartható. Normalizálja a bélbaktériumok működését. Magas lecitintartalma állítólag jótékony hatást fejt ki a gondolkodóképességre.
 

SZÓJAOLAJ

Semleges ízű, magas fehérje-, lecitin- és linolsavtartalmú olaj. Tartalmaz még karotint és E-vitamint is. Hőkezelés nélkül ajánlott felhasználni sütéshez, főzéshez, salátákhoz.
Tanácsos sötét helyen tárolni, mert a benne lévő vas és réz könnyen oxidálódik, így az olaj színe megváltozhat Miután a bélbaktériumok átalakítják, ez az anyag fontos szerepet játszik a hormonális eredetű rákos megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
 

 SZŐLŐMAGOLAJ

Napérlelte szőlőszemek magvából készül, azokból igen kellemes, lágy ízű, csaknem szagtalan, világossárga olaj nyerhető ki. Ez az egészséges folyadék rendkívül gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban, és magas a linolsavtartalma. Használhatjuk főzéshez is, de természetes állapotában a legízletesebb - például salátaöntetként. Csökkenti a koleszterinszintet, érvédő hatású, jelentős E-vitamin tartalma szerepet játszik az izmok megfelelő működésében, a szívbetegségek illetve a rák megelőzésében. Ma a legismertebb gyökfogó, tehát antioxidáns.

TÖKMAGOLAJ

Sötétzöld színű, intenzív aromájú olaj. Gazdag fehérjékben és ásványi sókban, magas a linolsavtartalma. Aromája miatt főleg salátákhoz illik, de kiváló kocsonyás ételek és hideg előételek készítéséhez is. Könnyen emészthető, Kb. 46% zsírt tartalmaz, amelynek 57%-át többszörösen telítetlen zsírsavak teszik ki. A színe sötétbarnás vagy zöldes, íze kifejezetten aromás. A népi gyógyászatban húgyhólyag- és prosztatapanaszok esetén alkalmazzák. Hasonló módon a hölgyek is sokat tehetnek a húgyhólyagjuk érdekében, megelőzve sok kellemetlenséget. 

 

Forrás: szivbarat.blogspot.com; InforMed – Gyógyító olajok; LHP - Növényi olajok - A zsírbevitel egészséges és finom módja.

A MAKROBIOTIKÁRÓL - I.

Az alábbi bejegyzés a http://makrobiotika.gportal.hu/gindex.php?pg=21553590 web oldalról származik:

"MI A MAKROBIOTIKA? - Görög nyelven hosszú életet jelent. Ezt ígéri. Filozófiai háttere szerint az ember a világ része, és a világmindenség törvényei vonatkoznak rá. A makrobiotikában a változás természeti törvényeit alkalmazzuk a gyakorlatban. A makrobiotika egy eszköz, mely segít megtanulnunk, hogyan éljünk az élet természetes rendje szerint.
George Ohsawa / 1893-1966 / nevéhez fűződik ezen ismeretanyag nagy része. Ő 15 évesen nagyon súlyos tbc-ben szenvedett. Három fiatal csalágtagja halt meg ebben a betegségben, rá is ez a sors várt, de kutatta, hogyan segíthetne magán, ha már az orvosok lemondtak róla. Így jutott el a keleti felfogás tanulmányozásához, és szentelte életét a makrobiotika tanításának, hiszen segítségével meggyógyult a halálos betegségből, és szeretett volna másoknak is segíteni.
A makrobiotikának életünk minden síkjáról van mondanivalója.

A makrobiotikus étrendben kiemelt jelentősége van a teljesértékű gabonáknak és a zöldségféléknek. Legnagyobb részt ajánlatos elkerülni az állati eredetű és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását.
Célunk, hogy testünket ellássuk az alapvető tápanyagokkal, hogy megfelelően tudjon működni, anélkül, hogy mérgeket vagy fölösleget halmoznánk fel, amit kiválasztani, vagy raktározni kell.
A változás, amihez állandóan alkalmazkodnunk kell, csak változással lehetséges. Az elfogyasztott élelmiszereket és más bennünket érő hatásokat is egyensúlyba, harmóniába kell hoznunk, leginkább az étrenden keresztül, ellenőrzött és szelíd változtatásokkal."

A továbbiakban szeretnék még több bejegyzést szentelni a makrobiotikának, illetve makrobiotikus recepteket is közzé tenni, mert úgy gondolom, hogy ez a fajta étkezési rend, mely egyfajta szemléletet is közvetít, segít elmozdulni a harmonikus táplálkozás és ezáltal a harmonikus élet irányába is. Remélem, hamarosan ezekre is sor kerül :) 

 A MAKROBIOTIKÁRÓL - II.

 Szeretném kicsit részletesebben bemutatni, megvizsgálni mit is takar pontosabban a makrobiotikus étkezés. Ehhez lényegében két könyvet használok fel: az egyik: Dr Bakács Viktória:Életutam a makrobiotika c. könyv, a másik pedig: Szécsi (Marcz) Ari: Ételtől lélekig c. könyve. Ajánlom mindkettőt mindenkinek. Rendkívül hasznosak, részletes információkat adnak a makrobiotika lényegéről, a makrobiotikus étkezésről és életmódról, valamint receptek is találhatók bennük.
A makrobiotika szó szerint "hosszú életet" jelent ógörögül (macro= nagy, hosszú, bios= élet), önmagában pedig egyfajta életmódot takar, melynek célja a külső és belső egyensúly létrehozása, ami által harmóniába kerülünk önmagunkkal és a természettel. Olyan életforma, amely egészségünket, testi-lelki békénket segít helyreállítani és megtartani.  A teljes bio makrobiotikus táplálkozás komplex szénhidrátokban, ásványi anyagokban, rostokban és vitaminokban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozást nyújt. A makrobiotikus étkezést azért is találom szimpatikusnak, mert nem "utasít", nem tartalmaz határozott tiltásokat, nem szab meg egységes diétát. Egyik vezérlő elve a fokozatosság, továbbá olyan táplálkozási elvet kínál, amely figyelembe veszi egyrészt az éghajlati adottságokat, a földrajzi paramétereket, másrészt az ember személyes adottságait: életkort, nemet, aktivitási szintet, személyes szükségleteket.
A makrobiotika hátterében a taoista filozófia áll, melynek törekvése az egység, a harmónia keresése az életben, anélkül, hogy ártana, és beleavatkozna az Univerzum törvényeibe. Érzelmi alapja a szeretet, az együttérzés, tolerancia, mások iránti tiszteletadás. Testi alapja az életerőt adó táplálék- és folyadékfelvétel, helyes légzéstechnika alkalmazása, meditációk végzése, testmozgás.
A makrobiotika általános étkezési jellemzői:

• több komplex szénhidrát,
• finomított cukormentes táplálkozás
• több növényi eredetű fehérje, kevesebb állati eredetű fehérje,
• több telítetlen, kevesebb telített zsír fogyasztás,
• több természetes vitaminok, ásványi anyagok, kevesebb táplálék kiegészítő,
• inkább bio termesztésű alapanyagok, kevés vegyszerezett élelmiszer,
• főként teljes értékű táplálék fogyasztása, kevésbé finomított élelmiszerek,
• nagy rosttartalmú ételfogyasztás és kevesebb élettelen vagy túlfinomított étel.

Mindennapi életünk során a legtöbb energiát a táplálékkal vesszük fel, ezért nem mindegy, mikor, mit, mennyit és hogyan eszünk. A makrobiotikus táplálkozás megértéséhez szót kell ejteni az Univerzumban működő energiákról. Minden, minket körülvevő élőlény és élettelen tárgy, a természet alkotásai, mind az egyetemes energiamező különféle megnyilvánulásai. Az egyetemes energiamező pedig rezgés - az, hogy egy tárgy vagy élőlény milyen formában jelenik meg, hogyan nyilvánul meg, mi módon működik, létezik, az annak a függvénye, hogy az energia, amely alkotja, milyen rezgésekből áll: sűrű vagy ritka, kicsi vagy nagy az amplitúdója.
Az energiák csoportosítása:

• 1. Tiszta és nem tiszta energiák
• 2. Jin és jang energiák
• 3. Az öt elem, mint az életerő ötféle megnyilvánulása
• 4. földrajzi hely, jin-jang energiák és az öt elem összefüggései.

1. Tiszta és nem tiszta energiák

Ezt a szeretet szemszögéből nézve vizsgálhatjuk. Tiszta az energia akkor, ha életet tápláló, jótékony, melengető, világosságot árasztó, feltételek nélkül sugárzó - ilyen pl. a határtalan szeretet. Az ilyen szeretet téren és időn túli. Fontos tulajdonsága, hogy nagy mértékben megnöveli az életerőt. A tiszta energiák működtetése igazi vágyunk. A tiszta energiák megnyilvánulásai pl. az emberiesség, bátorság, őszinteség, segítőkészség, együttérzés stb. Amikor nem tudjuk magunkból felszínre hozni a tiszta energiákat, akkor nem tiszta energiák hatnak. Ilyen pl. a hazugság, önzés, harag, irigység, agresszivitás - ezek csökkentik saját energiaszintünket -  így végső soron környezetünkét (- feltételezem azért, mert megpróbáljuk onnan pótolni - Sinsemillia).

A tiszta energiák hatása tehát életerőt növelő, a nem tiszta energiák hatása pedig életerőt csökkentő lehet.

2. Jin és jang

Az energiák lehetnek aktívak és passzívak (jin: passzív, jang: aktív), melyek ugyanazon életerő két oldala. Egyik sem létezik a másik nélkül. Ellentétes irányúak, ellentétes hatásúak, mégis  együtt léteznek (kivéve a halál állapotát, ahol szétválnak). Csak az egymáshoz viszonyított arányuk változó. Ennek felismerése azért fontos, mert a kétfajta energiának testünkben kiegyensúlyozottan kell jelen lennie ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Amikor ez az egyensúly felborul, akkor keletkezik a betegség.
Jang energia jellemzői pl.: férfi , világos, fényes, fent, jobb oldal, Nap, tűz, aktivitás, kemény, meleg, nappal, piros, zöld, szögletes, intellektuális, dúr.
Jin energia jellemzői pl.: nő, árnyék, sötét, lent, bal oldal, Hold, víz, nedves, passzivitás, nyugalom, puha, lágy, bölcs, éjszaka, kék, sárga, moll.
Élelmiszerek szempontjából :
A jang típusú ételek: kemény, szilárd , sós, keserű, száraz, forró.
A jin típusú ételek: hideg, nedves, folyékony, édes, tejszínes, zsíros, illatos.
Az egyensúlyra való törekvést mi sem mutatja jobban, mint hogy az év melegebb szakaszában "jinebb", hidegebb időszakában pedig "jangabb" élelmiszerekre vágyunk.  Ugyanígy, a meleg (jang) éghajlaton élők előnyben részesítik a gyümölcsöket, salátákat, a hideg italokat (tehát a jinebb táplálékokat), míg a hideg (jin) éghajlaton élők szívesen fogyasztanak sült és főtt ("jangosított") ételeket.
Néhány konkrét példa:
Jang étel: minden grillezett hús (és általában a húsfélék - de ezek között is van jangabb és jinebb - pl. a lassabban mozgó állatok), pirospaprika, konyak, vörösbor, só.
Jin étel: méz, ásványvíz, trópusi gyümölcsök, uborka, kömény, cukor.

A két véglet között sorolhatók fel a gabonafélék, hüvelyesek, magvak, gumós és leveles zöldségek, mérsékelt éghajlaton termő növények.

Szervezetünkben tehát a jin és jang energiáknak kb. egyenlő arányban kell lenniük. Ha kevesebb jin vagy jang energia van a szervezetben, akkor az egyensúly, a harmónia megbomlik. Egészséges állapotban tehát a jin és jang energiák kb. egyenlő arányban vannak a testben. A jang energia az életerő, ami a szerveket működésben tartja. Ha az optimális működéshez szükséges jang energiából kevesebb van, akkor fáradékonyak leszünk koncentrációs zavaraink támadnak, gyengébben működik az immunrendszerünk stb. Ha a jang energiából még több hiányzik, akkor kimerülés, szellemi-lelki fáradtság, ingerlékenység, félelmek, székrekedés (vagy hasmenés), menstruációs problémák, kiterjedtebb fázás: hideg kezek-lábak jelei mutatkoznak. Ezzel szemben, ha a kelleténél több jang energia van jelen a szervezetben, akkor előfordulhat hiperaktivitás, hangos beszéd, ingerlékenység, hajlam a dühre, haragra (agresszió). A jin energia hiánya okozhat nyugtalanságot, idegességet,  hajlamot a stresszes állapotra.
Különböző módszerekkel tehetjük az ételt "jangosabbá" vagy "jinesebbé": pl. a tűz, a nyomás alatt főzés, a só nagymértékben elősegíti az étel jang-gá válását. Az enyhe főzés, az olaj, a több víz használata segíti a jinebb energiák bevitelét.

Az állati fehérjék, a cukor, tojás, alkohol telítve vannak szélsőséges jin illetve jang energiákkal, ezért a kiegyensúlyozására ellentétes szélsőséges energiájú táplálékra van szükség, aminek hatására az egyensúly helyre áll ugyan,  viszont eközben szerveink elfáradnak, ezért kimerültnek érezhetjük majd magunkat. Következésképpen a makrobiotikus étkezés a következő ételfogyasztási arányokat ajánlja:

• 50-55%: gabona (nagyrészt barna rizs, köles, árpa, zab, búza, hajdina, kukorica)
• 20-30%: zöldségek (főként hüvelyesek - bab félék, valamint egyensúlyban a gyökeres és leveles, valamint a párolt és nyers zöldségek)
• 8-15%: gyümölcs (figyelembe véve a földrajzi adottságokat!)
• 6- 13%: egyéb (olajos magvak, tejtermékek, édesség)
• 5-7%: hús, hal

3. Az öt elem

Az öt elem, melyek a makrobiotikában jelentőséggel bírnak:  fa, tűz, föld, fém és víz. Ezek az életerő öt különböző tulajdonságának a megnyilvánulása. Az, hogy testileg-lelkileg hogyan reagálunk környezetünk működésére, részben attól függ, hogy az öt elem mennyire kiegyensúlyozottan található meg bennünk. Születési adottságaink, szokásaink határozzák meg, az öt elem hatását. Fontos megjegyezni, hogy az öt elem ciklikusan hat. A fa elem a kezdet, a tavasz, a tűz: a fejlődés, a nyár, a föld: a beérés, nyárutó, a fém: a stabilizálás, az ősz, a víz pedig a megnyugvás, a vég, a tél. Ugyanez a ciklikus körforgás ismétlődik meg minden nap a napszakok váltakozásával, valamint az emberi élet szakaszaiban is. A szabályozó ciklus feladata, hogy az elemek kiegyensúlyozott működését figyelje és adott esetben gondoskodjon a kiegyenlítésről. A ciklusban a fa elem a föld, a föld elem a víz, a víz elem a tűz, a tűz elem a fém, a fém elem a fa elemet egyensúlyozza ki.
Az elemek jellemzői:
FA: kis jang, mindennek a kezdete, születés, gyermekkor, fejlődés, növekedés. Színe a zöld.
TŰZ: nagy jang, forróság, láng, lobogás, fiatalság, kíváncsiság, inspiráció, tanulás, szellemi gyarapodás. Szane a piros.
FÖLD: beérés, beteljesülés, táplálás, termékenység, feltétel nélküli szeretet, védelem, stabilitás, érettség. Színe a sárga.
FÉM: kis jin, stabilizálódás, felkészülés. Színe a fehér.
VÍZ: nagy jin, elmúlás, halál, pihenés, erőgyűjtés, újjászületés lehetősége. Színe a kék.
A későbbiekben közzé teszek majd egy listát arról, hogy a különféle élelmiszerek mely elemekhez sorolhatók be.

4. A földrajzi hely

A külső meleg, illetve a hideg kiegyensúlyozására ősidők óta az ellentétes energiát tartalmazó táplálékokat használjuk fel:
jang területeken főként jin jellegű táplálékot,
jin területeken főleg jang jellegű ételeket esznek.
Hazánkban és a mérsékelt égöv többi területén, ahol a négy évszak váltja egymást, az időjárási viszonyoktól függően szükséges a jin és a jang ételek fogyasztása:
ősszel és télen: több meleg ételt, hosszú sütést-főzést igénylő ételeket együnk,
tavasszal és nyáron: főként nyers ételeket, salátát, gyümölcsöket, hideg ételeket, sok folyadékot fogyasszunk. 

 MAKROBIOTIKUS ELEMEK

GABONÁK:

FA elem:  búza, tönkölybúza (frissítő hatás)

TŰZ elem: hajdina (melegítő hatás), rozs (frissítő hatás)

FÖLD elem: amarant, fehér rizs (melegítő hatás), köles, kukorica (semleges), árpa, élesztős kenyerek (frissítő hatás)

FÉM elem: zab (melegítő hatás), barna rizs (frissítő hatás)

ZÖLDSÉGEK:

FA elem: kelbimbó, savanyú káposzta (frissítő), paradicsom, sóska (hűtő)

TŰZ elem: articsóka, cikória, cékla, endívia, jégsaláta, pasztinák, retek, zöldsaláta (frissítő)

FÖLD elem: csicsóka, tök (melegítő), bab, burgonya, káposzta, répa, sárgaborsó, zöldborsó (semleges), brokkoli, cukkini, karfiol, mángold, spenót, paprika, spárga, zeller (frissítő)

FÉM elem: jégretek, fehér retek, karalábé (frissítő)

VÍZ elem: adzukibab, lencse (semleges), csicseriborsó (frissítő)

FŰSZEREK:

FA elem: petrezselyem (melegít)

TŰZ elem: kakaó, kakukkfű, kurkuma, mák, oregánó, pirospaprika, rozmaring (melegít)

FÖLD elem: ánizs, fahéj (forrósít), vanília (melegít), sáfrány (semleges), tárkony, zeller (frissít)

FÉM elem: bors, szegfűbors, szegfűszeg, szerecsendió (forrósít), babér, bazsalikom, gyömbér, hagymák, kapor,kömény, majoránna, mustár (melegít)

VÍZ: szójaszósz, só (hűtő)

GYÜMÖLCSÖK:

FA elem: áfonya, alma, cseresznye, egres, eper, körte, málna, meggy, narancs, ribizli (frissít), ananász, citrom, kivi (hűtő)

TŰZ elem: grape fruit (frissít)

FÖLD elem: édes körte, mazsola, őszibarack, sárgabarack (melegít), datolya, füge, szilva, szőlő (semleges), édes alma, sárgadinnye (frissít), banán, görögdinnye (hűt)

HÚSOK:

FA elem: csirke (melegít), kacsa (frissít)

TŰZ elem: bárány, birka, ürü, kecske, grill húsok (forrósít)

FÖLD elem: borjú, marha (semleges)

FÉM elem: nyúl (semleges), liba, pulyka (frissít)

VÍZ elem: angolna, garnéla, homár, kagyló,, languszta, lazac, lepényhal, pisztráng, sügér, szardínia, tonhal, tőkehal (melegít), ponty (semleges), tintahal (frissít), kaviár, osztriga (hűt)

ITALOK:

FA elem: búzasör, csipkebogyószörp, fehérbor, pezsgő, citromfű tea, hibiszkusz tea (frissít)

TŰZ elem: forralt bor, konyak (forrósít), vörösbor (melegít), zöld tea, fekete tea, palástfű tea (hűt)

FÖLD elem: likőrbor (melegít), barna sör, szőlőlé (semleges), almalé, zöldséglé (frissít)

FÉM elem: vodka, whisky (forrósít), borsmenta tea (frissít)

VÍZ elem: ásványvíz (hűt)

Forrás: Szécsi (Marcz) Ari: Ételtől Lélekig 

A MAKROBIOTIKUS FŐZÉSRŐL

Egy kis átalakítással gyakorlatilag bármilyen étel elkészíthető makrobiotikus módon. A receptek átalakításánál az alábbiakat fontos figyelembe venni:

• - fehér liszt helyett használj teljes kiőrlésű liszteket vagy kukoricalisztet, zablisztet, illetve ezekből készült tésztákat.
• - levesbetétek helyett (pl. cérnametélt) használj zabpelyhet, hántolt árpát, kölest, grízt, kukorica darát
• - zsír helyett telítetlen olajokat
• - fehér cukor helyett nádcukrot, mézet, malátát
• - vaj helyett jó minőségű (pl. olivából készült) margarint vagy GHÍ-t
• - a mirelit árukat, konzerveket került el, helyettük friss zöldségeket használj
• - tartózkodj a tartósítószereket tartalmazó élelmiszerektől
• - csapvíz helyett ajánlott forrásvíz használata
• - a fedőt mindig tedd rá a főzőedényre, mert így a finom ízek és illatok az ételben maradnak
• - minden étel energiatartalmát növeli, ha marha-velőscsont levével főzöd
• - ha van rá módod, a zöldségek tisztítása során megmaradt hulladékot juttasd vissza a földbe
• - az olajat csak egyszer használd sütésre
• - elsősorban üvegből, agyagból és zománcozott fémből készült edényeket használj a főzéshez/sütéshez, melyek megvédik az étel energiaszerkezetét
• kerüld a mikrohullámú sütő használatát (megváltoztatja az étel energiaszerkezetét)

További jótanácsok a főzéshez:

• *Főzz jókedvűen, gondolj szeretettel azokra a növényekre, állatokra, amelyek a hozzávalókat adják az elkészítendő ételhez! Gondolj hálával rájuk és köszönd meg nekik, hogy táplálékodul használnak!
• *Gondolj szeretettel azokra, akiknek az ételt készíted, és azokra is, akik közreműködnek abban, hogy főzhetsz.

Ezek a gondolatok olyan rezgéseket keltenek a testedben, az ujjaidban, amelyek kisugárzása láthatatlan erőként hozzájárulnak főztöd kellemesebb ízéhez. Ha rosszkedvűen főzöl, ha utálsz főzni, ezek a sugárzások fogják áthatni az ételedet. A zen buddhistáknál, akik makrobiotikus főzési módszerrel készítik az ételeiket, az a szokás, hogy a kolostorokban minden nap más főz. Ha azonban valakinek testi-lelki baja van, akkor aznap nem főzet, másnak kell helyettesítenie az illetőt. Ezt épp azért teszik, hogy a káros rezgések, energiák ne tevődjenek át az ételre.

Forrás: Szécsi (Marcz) Ari: Ételtől lélekig

Véleményem szerint nagyon fontos tudni, hogyan érhetjük el szervezetünk megfelelőbb energiaellátását a táplálkozás révén. Ezért az alábbiakban szeretném megosztani a jin-jang energiákkal kapcsolatos tudnivalókat.

Jangizálás (jang hiány vagy jin többlet esetén):

• - Kevés lével hosszú időn át főzzünk
• - Olyan fűszereket használjunk, amelyeknek erős a jang hatásuk (pl. piros paprika, bors)
• - Kerüljük a savanyú ízeket
• - Mérsékeld a tejtermékek fogyasztását
• - Ne egyél hideg ételeket (pl. fagylaltot)
• - Evés közben ne igyál
• - Gabonából inkább kölest, hajdinát egyél
• - Marhacsontleves fogyasztása javasolt
• - Kerüld a nyers táplálékot
• - Fokozzuk az alkohol használatát (természetesen mértékletesen!) - pl. naponta lehet egy-egy pohár vörösbort vagy alkalomadtán kis pohár konyakot vagy kis kupica jóféle házi pálinkát fogyasztani :)
• - Elsősorban vörös húsokat fogyasszunk  leginkább grillezve, de a sajtos-tojásos-gombás ételeket is grillezzük
• - Forró olajban süssük a húsokat

Jinizálás (jang többlet vagy jin hiány esetén):

• - Részesítsük előnyben a frissítő-hűtő hozzávalókat (pl. gyümölcsöket, és a lédús zöldségeket)
• - Sok lével rövid ideig főzzünk
• - Jin hatású fűszereket használjunk (pl. kömény)
• - Csökkentsük az alkohol használatát
• - Kevés sót használjunk
• - Gabonák közül elsősorban barnarizst, búzát főzz

De honnan is tudhatjuk, mire van szükségünk? Ehhez előbb meg kell állapítanunk, hogy jin/jang hiányunk vagy többletünk van-e. Ebben nyújt segítséget az alábbi összefoglaló:

JANG HIÁNY jelei:

• fáradtság
• koncentrációs nehézségek
• édesség erős kívánása
• telítettség érzés
• puffadás
• gyakori fázás
• hideg kezek, végtagok
• székrekedés
• alvás a kipihentség érzete nélkül
• menstruációs nehézségek
• félelmek
• hideg ételek kerülése

JIN TÖBBLET (hasonló a fenti jang hiányhoz):

• telítettség érzet
• puffadás
• gyenge immunrendszer
• nehézségérzet a végtagokban
• hasmenés
• ödéma a végtagokban
• túlsúlyosság
• lassúság

JANG TÖBBLET jelei:

• forró testérzet, kipirult arc
• farkasétvágy
• elalvási nehézségek
• szomjúságérzet, száraz száj, bőr
• hiperaktivitás
• ingerlékenység, harag
• hangos beszéd

JIN HIÁNY jelei:

• belső forróságérzet
• fogyás
• nyugtalanság, idegesség
• elalvási nehézségek
• szomjúság érzet, száraz száj, bőr
• szédülés
• gyors beszéd
• kevés kitartás
• éjszakai izzadás

   
Vannak olyan élelmiszerek, amelyek szélsőséges YIN vagy szélsőséges YANG erőt képviselnek. Ilyenek pl. az állati fehérjék, cukor, tojás, alkohol - aminek kiegyensúlyozására a szervezetnek egy szintén szélsőséges, ellentétes energiájú étel bevitelére van szükség. Így helyre áll ugyan az egyensúly, azonban ez a folyamat sok energiát igényel a szervezettől, ezáltal túlzottan megterheli működését. Pl. grillezett hús fogyasztása esetén (YANG erő) az energiák kiegyenlítéséhez szélsőséges YIN energia bevitelére van szükség - pl. nyers salátára, vagy édes desszert fogyasztására. Így helyreáll ugyan az egyensúly, mivel azonban szélsőségekből jön létre, a szerveink elfáradnak a sok felesleges munkától.
 

A GABONÁK képezik a kiegyensúlyozott táplálékot, ugyanis tökéletesen kiegyensúlyozottak YIN-YANG erők szempontjából. A legkiegyensúlyozottabb gabona a barna rizs. A legYANGabb gabona a köles, a legYINebb pedig a zab (magas zsírtartalma és mérete miatt).

Egyszerre tartalmaznak YIN és YANG energiát a következő élelmiszerek is: babfélék, helyi és szezonális zöldségek, gyümölcsök. Ezek nagyon könnyen kiegyensúlyozódnak a szervezeten belül.

Forrás: Dr. Bakács Viktória: Életutam a makrobiotika

Forrás: Szécsi (Marcz) Ari: Ételtől lélekig

A GABONÁKRÓL - MAKROBIOTIKUSAN

Ha már említésre került, hogy jó, ha a GABONÁK alkotják táplálkozásunk alapját, ejtsünk szót részletesebben róluk.

A makrobiotikus szemlélet szerint a teljes gabonák az egészég alapforrásai. Amikor liszt készül a gabonából, a magban található energia legnagyobb része elvész. Ezért ajánlatos tészták helyett teljes gabonákat fogyasztani. A lisztkészítmények inkább a déli országokban fogyaszthatóak, ahol több a napsütés, mert ott az energiát a napsugarak pótolják. Nézzük akkor a gabonákat:

Barna rizs

• a legrégebben termesztett gabona
• a legkiegyensúlyozottabb gabona
• a legkönnyebben emészthető gabona
• a legtöbb essszenciális aminosavat tartalmazza
• magas a fehérje, kalcium, vas, folsav, B-vitamin és más ásványianyag tartalma
• fogyasztása ajánlott belső nyugtalanság, fokozott stressz, kimerültség esetén, emésztési bántalmak esetén, jó hatással van a keringésre, vérnyomás csökkentő hatású, tisztítja a bélcsatornát, segíti a veseműködést, méregtelenít.
• Elkészítésének folyamata meghatározza a rizs YIN/YANG minőségét. Ha lassú tűzön forraljuk fel, YIN jellege lesz. Ha magas hőfokkal kezdjük főzni és később csökkentjük a lángot, YANG minőségű lesz a rizs.
• ajánlatos elkészítése előtt 8-12 órával beáztatni, így hamarabb elkészül, puhább, élvezhetőbb lesz. 2,5-szeres vízzel főzzük 45 percig-max 1 óráig. Kevés sóval ízesítsük.

Búza

• hazánk alapgabonája
• magas a tápértéke és rosttartalma
• a legértékesett a teljes gabonaszem
• ha őrölt formában fogyasztjuk, akkor legyen teljes kiőrlésű liszt
• hatása: oldja a feszültséget, elősegíti az energiák elosztását
• frissítő hatású

Árpa

• a legrégebben termesztett gabona Keleten és Nyugaton
• jól emészthető, nagyon tápláló
• inkább tavasszal és nyáron használjuk könnyű, felferé törő energiája miatt, tehát hűsítő hatású
• lisztjét is használatjuk tészta- és kenyérféleségekhez
• maláta is készül belőle, ami édesítőszerként fogyasztható
• nagyon jó hatású emésztési nehézségeknél, csi hiánynál, kimerültség esetén, harmonizálja az emésztési rendszer működését

Köles

• magas a fehérjetartalma, vas és B-vitamin tartalma, sok sziliciumot tartalmaz, továbbá nátriumot, kálciumot, magnéziumot, foszfort
• kovasav tartalmánál fogva a bőrt rugalmasabbá, a hajat fényesebbé, a körmöt és fogakat erősebbé teszi
• rendszeres fogyasztása késlelteti az öregedési folyamatokat
• nagyon sok vizet tud magába szívni - megfőzve könnyű állagú lesz
• melegítő hatású, ezért ősszel és télen használjuk inkább (YANG hatás)
• egy kivételével az összes esszenciális aminosavakat tartalmazza
• harmonizálja az emésztési rendszer működését
• csi-hiány, hasmenés, gyomorbetegségek esetén, lép-, hasnyálmirigy problémák esetén és a túl savas betegségeknél kiváló táplálék
• megszünteti az édességek iránti farkaséhséget, ezért jól alkalmazható elhízás esetén

Zab

• óriási a tápértéke (magas rost-, vitamin (B és E)-, fehérje- és ásványi anyag tartalmuk)
• melegítő hatású (magas zsírtartalma miatt)
• jó hatással van az agyra és idegrendszerre - élénkíti a testi és szellemi működést - ezért kimerültség, krónikus energiahiány esetén fogyasztása különösen ajánlott
• ajánlott bőr és emésztési panaszoknál
• sokkal értékesebb a teljes zabszemeket megfőzni, mint pelyhekből készíteni kását
• 1,5 - 1,8 szoros vízben főzzük és sózzuk ízlés szerint

Rozs

• frissítő hatású
• kihat a szív és vékonybél működésére
• elősegíti a testnedvek felszívódását, kiszárítását
• gyakori fogyasztása jótékony hatással van az érelmeszesedés, visszerek és duzzanatok esetén

Kukorica

• 
  
  
  fogyasztása kihat a gyomor, lép, hasnyálmirigy, valamint a vastag- és vékonybél működésére
• 
  
  
  harmonizálja az emésztőrendszer működését
• 
  
  
  elősegíti az energiák szétosztását a szervezetben
• 
  
  
  nyugtatja, kiegyensúlyozza  a szív működését
• 
  
  
  fogyasztása gyomorbántalmaknál, étvágytalanságnál, belső nyugtalanságnál, magas koleszterinszintnél, száraz köhögésnél ajánlott

Felhasznált irodalom: Dr. Bakáts Viktória: Életutam a makrobiotika, Szécsi Marcz Ari: Ételtől lélekig, www.bionivo.com: A gabonákról